A vígjáték és a hangalámondás groteszk kapcsolatáról már többször esett szó e rovat hasábjain (aki nem hiszi, klikkeljen ide vagy ide). A lehetetlenre vállalkozó magányos tolmács monoton poéngyilkolása a mából visszanézve kimondottan szórakoztató élmény, de aki annak idején így fogyasztotta a filmeket, talán még emlékszik a fura érzetre, mikor tudjuk hogy vicces a szöveg, csak ezt épp sehogyan sem kapjuk vissza. A dolog különösen akkor nyilvánvaló, ha a szegény fordító egy verbálisan erős színész szózuhatagát próbálja valahogyan átfordítani. Eddie Murphy pörgő magánszámaival hősünk az esélytelenek nyugalmával indul, bónuszként ráadásul egy német szinkronos kalózkópiára kerül a szöveg, lehetetlenné téve a feladatot. Más értelmes magyarázat legalábbis nem nagyon adható a “hússzor meg tud verni egy aranybaltát” csodálatos nyelvi ortopédiájára.
Hogy mi ez az új rovat? Katt és kiderül!
