JIŘÍ MENZEL
Menzel művészetében az igazi, mély, agresszív gonoszságnak nincs helye. Annál több az együttérzésnek és a humornak. Menzel a szelíd fények mestere. A nagy nyárban is szűrt tavaszi, vagy átsuhanó őszi fény-árnyékokat láttat. Sohasem harsog nála a kép.
Bikácsy Gergely: Szeszélyes nyarak (Jiří Menzel 1938-2020)
ÚJ RAJ
Az idei Arany Medve-díjas Nincs gonosz rendezője az iráni filmes hagyomány nyíltan rendszerkritikus vonalát képviseli. Rasoulofot, aki bátor filmjei miatt maga is megjárta a börtönt, a halálbüntetés jogi vonatkozásainál jobban érdeklik a lelkiismereti kérdések, azt vizsgálja, hogyan küzdenek meg hősei saját magukkal.
Barkóczi Janka: A gonosz banalitása (Mohammad Rasoulof)
Vincze Teréz: Örökidőben (Roy Andersson: Történetek a végtelenségről)
LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG
David Lynch nem az elme zavaráról készít pszichopatológiai látleleteket. Filmjei nem kaotikus látomások, és nem is szürrealista szimbólumok, hanem az időn és téren kívülre helyezkedett, „megtisztított” elme transzcendens-meditatív világlátását tükrözik. A Twin Peaks kulcsa a tibeti budddhizmus.
Szabó G. Ádám: Álomnovella (Párkapcsolati víziók)
Bóna László: A mű egésze (Twin Peaks mitológia – 1. rész)
KULTMOZI
Varga Zoltán: Belebújni Hitchcock bőrébe (Psycho 60: Beszélgetés Végh „Vozó” Zoltánnal)
Pálos Máté – Nagy V. Gergő: Csak mulandó álom (Robert Altman: McCabe és Mrs. Miller)
