Chris Kraus filmjének alaphelyzetét nevezhetjük akár high conceptnek is: egyik főszereplője a náci nagyapja bűneiért vezekelni próbáló német holokausztkutató, a másik egy zsidó származású, germanofób francia lány. Az alapszituációt tovább-bonyolítják a habitusbéli különbségek is: Totila frusztrált, neurotikus és kórosan humortalan – a film azzal nyit, hogy a főnökét hülyére veri egy szakmai vita miatt –, Zazie ellenben nyitott, életvidám ösztönlény; igaz, viszonylag hamar kiderül, hogy is meglehetősen labilis személyiség. A súrlódások, konfliktusok elkerülhetetlenek köztük, pláne, hogy kénytelenek együtt tölteni majdnem minden idejüket. (Németországi tartózkodása idejére Zazie-t Totila asszisztensének és gyakornokának nevezi ki a főnöke, aki nem mellesleg a lánnyal házasságtörő viszonyt folytat.)
